Nyári nyitva tartás
 hétfőtől-péntekig: 10-20 óra
szombat: 14-20 óra

Fényképek

                                                                                                                                               

Balatonalmádi az északi Balaton-part egyik legnagyobb, egyben legfiatalabb települése. Noha a hozzá tartozó Vörösberény (Szárberény néven) már Szent István király görög nyelvű adománylevelében településként szerepel, Almádi neve először 1493-ban bukkan fel. Előbb „hegybéli helységként”, majd hegyközségként tartják számon.   Csak 1869-ben lesz önálló község, 120 állandó lakosával. A település létrejöttében és fejlődésében két meghatározó tényező volt: a 19. század végéig / a filoxéra vészig / virágzó szőlőkultúra és 1870-től a kialakuló fürdőélet. 1874-ben minősítik fürdőhellyé, 1877-ben már 8 fürdőház áll a Balaton partján.  1899-től Kneipp-féle vízkúrával és Rickli- féle nap-és légfürdővel gyógyítják a betegeket, ezért 1904-től már gyógyfürdőként is számon tartják. A település 1908-tól nagyközség és ettől az évtől viseli hivatalosan a Balatonalmádi nevet. Polgárosodását többnyire Veszprémben, Budapesten, vagy Győrben élő, Almádiban nyaralóval rendelkező személyiségek segítették és gyorsították. 1989 óta város: hozzá tartozik Vörösberény, és a korábban már integrált Káptalanfüred és Budatava településrészek.

Balatonalmádi életében az első könyvtárak is a fürdőélethez kapcsolhatók. 1884-ben az Almádi Fürdő RT. határozta el egy „közhasználatra szánt könyvtár” létesítését. Szabályzata előírta a napi nyitva tartást, biztosítási díj és olvasódíj szedését, a könyvekről betűrendes mutató készítését és nyilvántartás vezetését a kikölcsönzött könyvekről. A könyvtári bevételt és egy tombola tiszta nyereségét szánták új könyvek beszerzésére. Az 1902-ben megalakult Almádi Kör „olvasó helyiség” építéséről döntött. 1905-re készült el az Olvasó Kör épülete, amelyben 1909-ben már 5000 kötet könyv, 36 folyóirat és napilap szolgálta az érdeklődőket- a korabeli sajtó híradása szerint. Volt könyvtárnoka, aki kezelte és a beszerzésre javaslatot tehetett. A könyvtárat bárki használhatta 1 korona fejében a fürdőidény alatt. Vörösberényben 1881/82-ben a Vörösberényi Magyar Olvasókör szolgálta a lakosság könyv-és hírlapigényeit és a helyi közösségi életet.                                                                                                       

A település lakosaira vonatkozó rendezett könyvtári ellátás a 2. világháború után kezdődött. Az országos mozgalom keretében 1949-ben népkönyvtárat hoztak létre a régi községháza épületében, tiszteletdíjas könyvtárossal. A könyvellátásról a Veszprémi Körzeti, majd a Megyei Könyvtár gondoskodott letét formájában. Rövid ideig önálló könyvtár is volt a Balatonfüredi Járási Könyvtár felügyelete alatt. A népkönyvtár 1961-ben a Petőfi Sándor utcába, önálló helyisége költözött 3225 kötetével. 1962-ben lett önálló községi könyvtár, amikor a tanács a Pannónia Otthon kertészházát (a vasúttal szemben) alakíttatta át könyvári célra. Működésének költségeit a Községi Tanács biztosította. A helyi asztalos kft. által bebútorozott épületben már különválasztották a gyermek és a felnőtt irodalmat. Itt Tiszttartó Zsuzsa, majd Dér Tünde volt a könyvtáros.

1964-1972 között Veszprémi Járási Könyvtárként működött, melynek fenntartója a Járási Tanács. A helyi lakosok és nyaralók ellátásán kívül 53 községi könyvtár szakmai és módszertani irányítása is feladata volt. Balogh Ferencné igazgatásával három, majd négy könyvtáros dolgozott, 6245 kötet könyve és hamarosan 800 olvasója lett a könyvtárnak. 1966 májusában a Széchenyi sétány 1-be költöztek (a mai városháza épületébe), ahol a földszinten 240 m2 alapterületen folyamatosan felnőtt- és gyermekkönyvtári szabadpolcos kölcsönzőt, folyóiratolvasót, kiállítási teret alakítottak ki. Két kis iroda és raktárhelyiség is volt. Rendszeresen szerveztek gyermekfoglalkozásokat, kiállításokat, vetélkedőket. Az egész megyében híre volt a Pannónia (később Auróra) étteremben rendezett irodalmi esteknek, melyeken neves előadóművészeket, írókat és irodalomtörténészeket hallgathatott meg az alkalmanként 15o-2oo érdeklődő. A könyvtár könyvállománya hamarosan megduplázódott, olvasóinak száma meghaladta az ezret, évente 100-150 nyaraló kereste fel. Színes tájékoztatót adtak közre- külön a felnőtteknek és külön a gyerekeknek.

A Járási Tanács hivatallá változásakor a hálózati feladat visszakerült Veszprémbe, a Megyei Könyvtár szervezetébe, és Balatonalmádiban 1972-től ismét nagyközségi könyvtár lett, Behring Anikó (Hollóné) vezetésével.  Folytatódtak az irodalmi estek, rendszeresen szerveztek közös zenehallgatásokat, szakkörök alakultak. Kiemelkedő esemény volt 1979-ben a Balatoni Műveltségi Vetélkedő, melyet a rádió szervezett a parti településeknek. A csapatok kiállítása, felkészítése és a helyszínek biztosítása a könyvtárak feladata volt. A nemes versengésben az ötfős almádi csapat második helyezett lett. A vetélkedő nyomán megnőtt az érdeklődés a település múltja iránt és honismereti szakkör alakult a könyvtárban, melyet Horváth József plébános, majd Schildmayer Ferenc helytörténész vezetett illetve vezet ma is.

A fejlődést 1985 augusztusában a földrengés derékba törte. Az életveszélyes épületből a könyvtárat is kiköltöztették. Ezután nyolc évig a Kánya- villában működött az óvoda tornaszobájában és egy szuterén helyiségében a legszükségesebb feltételek nélkül, állományának töredék részével. Amikor 1989-ben a települést várossá nyilvánították, akkor a mostoha körülmények között lévő könyvtár automatikusan városi könyvtár lett. Jelentős előrelépés volt, hogy a Városi Önkormányzat 1993-ban átalakíttatta a Bajcsy Zsilinszky út 37. számú épület földszintjét (a volt gyógyszertár helyét) könyvtári célra. Itt 198 m2 en megint sikerült a gyermek-és felnőtt kölcsönzést különválasztani, jegyzetelési, folyóirat-olvasási lehetőséget teremteni. Megindult a videó kölcsönzés, a fénymásolás és néhány rendezvényre is sor került. Megkapták az első két számítógépet. 2002-ben az intézményt egy szervezetbe vonták össze a művelődési házzal, bár egyelőre külön telephelyen működtek tovább.

A hosszú távú megoldást az Auróra étterem kulturális célokra történő átépítése hozta meg, így 2003. január 24-én az összevont intézmény egy impozáns épületbe került.  Neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár. a könyvtár 550 m2-t kapott, vezetője Fábiánné Sáray Anna, aki 5 könyvtárossal szolgálja a 9800 állandó lakos és a nyaralók könyvtári igényeit. A gyerekek és a felnőttek ellátása két szinten történik, heti 50 órában. Rendszeresen szerveznek programokat a gyerekeknek : vetélkedőket, olvasópályázatokat, könyvtárhasználati foglalkozásokat, a nyaralóknak strandkönyvtárat. A felnőtteknek szánt rendezvényeket, társas összejöveteleket egyeztetik a kulturális központ egyéb programjaival. Az új épületben megindult a számítástechnikai és informatikai fejlesztés: a könyvtár állományát (78.000 db. dokumentumot: könyveket, képeslapokat,) a HUNTÉKA programmal dolgozzák fel; megteremtődött az internet-használat lehetősége a könyvtári tájékoztatásban és az olvasói tájékozódásban egyaránt. A könyvtárban 4 számítógép áll az olvasók rendelkezésére. 2008 óta a Kelet-balatoni kistérség 5 településének (Alsóörs, Balatonfőkajár, Felsőörs, Litér, Szentkirályszabadja) a Könyvtári Szolgáltató Rendszer keretében biztosítják az új könyveket, az információkat és a szakmai segítséget.  

Balogh Ferencné